Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Vass Imre-barlang

A Vass Imre-barlangot főként különleges szépségű cseppkőoszlopok és szalmacseppkövek jellemzik.

Nagy felületeit borítja színpompás cseppkőkéreg, cseppkőlefolyás, és bőven találunk görbe cseppköveket, ún. heliktiteket is. 

A barlang különleges színvilágát jól tükrözi legnevezetesebb képződményének, a Narancszuhatagnak a neve is. A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott barlangja, kataszteri száma: 5440-2, összhosszúsága: 2185 méter, vertikális kiterjedés: 55 méter. A triász mészkőben és dolomitban kialakult barlang bejárata Jósvafő községtől kb. 3 km-es távolságban, északnyugati irányba, a Tohonya-völg végében nyílik, 273 m tengerszint feletti magasságban.

Több |

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaival együtt a Világörökség része. Fokozottan védett, a nagyjából 600 m hosszúságú főág közel 300 méteres szakasza villamos világítással kiépített, szakvezetéssel látogatható, további részei az Aggteleki Nemzeti Park külön engedélyével, barlangász alapfelszerelés és mászó tudás birtokában látogathatók.

A barlangban állandó vízfolyás nincsen. Nevét Vass Imréről kapta, aki a Baradla-barlang első magyar nyelvű, tudományos igényű leírásának és mérnöki pontosságú térképének elkészítője volt.

A barlang maximum 10 fős csoportokban, előzetes bejelentkezés után látogatható, amelyhez semmilyen speciális felszerelés nem szükséges, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy-egy szűkebb részen hozzáérünk a falakhoz, vagy ha nem rég vonult le árvíz, akkor sáros lehet az aljzat, ennek figyelembevételével érdemes megválasztani a cipőt és a ruházatot. A barlangban egyszerre csak egy csoport tartózkodhat. A vezetett túrák a Baradla-barlang jósvafői bejáratánál található jegypénztártól (Tengerszem-szálló) indulnak, innen három kilométeres sétával érhető el a barlang bejárata. Az oda és vissza út időszükséglete 1-1 óra, a barlangban további egy órát tart a túra.

Az eredeti bejárat egy 7 méter mélységű függőleges kürtővel kezdődik, de később a kutatók gyorsabb és kényelmesebb közlekedésének érdekében mesterséges bejáratot nyitottak, amely megkerüli a felfedezői ág szűk és omladékos részét. A rövid mestersége szakasz után A Lenke-terembe, majd a csipkézett szélű cseppköves Rokokókapu mellett közvetlenül a főágba jutunk. A folyosón végighaladva megtekinthetjük az Eszkimó kunyhó, az Eresz, majd a szinte teljesen fehér színű Kísértet alakzatokat. A folyosó fokozatosan északnak fordul, majd körülbelül 100 méter megtétele után élesen nyugatra kanyarodik. A forduló után található a barlang egyik legszebb képződménye, a Narancszuhatag. Az élénk narancsszínű cseppkőlefolyás felszínén csillogó kalcitkristályokat is láthatunk.

A továbbiakban nyugati irányban haladó folyosón a legkülönbözőbb fantázianevű alakzatokat csodálhatjuk meg (Hólepel, Medúza, Baldachin), majd elérjük az alacsony Cidri-folyosót, amely állítólag a műszerek leolvasásával dolgozó, már igencsak fázó kutatók után kapta a nevét. A viszonylag egyenes járat a Dzsungel nevű részben vált ismét irányt, ahol jellemzően korróziós kőzetformákat tekinthetünk meg. A Dzsungelből kikeveredve ismét egy egyenes, hasadékjellegű szakasz következik, majd elérjük a barlang könnyen járható, villanyvilágítással kiépített részének végét, a Lagúnás szifont. Csapadékos időben ezt víz tölti fel, ilyenkor a barlang további részeit nem lehet megközelíteni.

A vezetett túrák itt, a bejárattól nagyjából 300 méterre fordulnak vissza. Érdekesség, hogy a barlang világítása kétirányú, tehát odafelé és visszafelé más világítótestek gondoskodnak a rendkívül látványos alakzatok megvilágításáról. A szűk, a barlang talajszintje alá mélyedő Lagunás szifonon átkelve a keskeny és magas Grand Canyonba jutunk, amely után a barlang három szintre oszlik (Fekete-ág, Egyiptomi-ág, Eldorádó-ág).

A járatok a Dóm nevű teremben futnak ismét össze, ahonnan néhány lépés és némi felfelé mászás után bejutunk a barlang legnagyobb termébe, a Cyklopsok-csarnokába. A bejárattól kb. 600 méteres távolságra lévő hatalmas csarnokot már a barlang kialakulása után vágta ketté egy vetődés, a tovább vezető utat omladék zárja el. Geofizikai mérések szerint a végpont után nagyjából 100 méternyi törmelékzóna található, amely mindeddig nem bizonyult átjárhatónak.

A vizsgálatok szerint azonban a főág akár több kilométeres szakaszon is folytatódhat Szlovákia irányába.

Forrás: Wikipédia