Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Főoldal
 
Élmények völgye
 
Bükk-hegység
 
Szentléleki pálos kolostorrom
Szentléleki pálos kolostorrom

A szentléleki pálos kolostor, gótikus műemlék kolostorrom a Bükkben.

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen.

Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére elnevezett kolostor titulusáról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m.

Több |

A 13. században és a 14. század elején a főúri rend nagy lendülettel folytatta kolostoralapító tevékenységét. 1219-ben már tudunk a Miskolc nemzetség tapolcai bencés apátságáról, 1240-ben már remeték laktak a mai szentléleki kolostorrom helyén. 1248-ban említik először az Őrsúr nemzetség kácsi, bencés rendi apátságát, 1232-ben Kilit egri püspök (Bél-Ug nemzetség) alapította az apátfalvi ciszterci monostort. 1347-ben Monoszlai Miklós, egri püspök alapít pálos kolostort, Felsőtárkány mellett, a mai Barátréten 1329-1333 között Dörögi Miklós, egri püspök a karthauziakat telepíti le.

A 13. században a pálos rend által terjesztett irányzat előtérbe került, bár maguk a székhelyül szolgáló épületek túlnyomó hányadban mára már eltűntek. Megmaradt emlékként, hírmondójaként áll a Látó-kövek által közrefogott, a róla elnevezett Szentléleki-völgyben a szentléleki pálos kolostorrom.

IV. Béla uralkodása idején az Ákosok azon nemzetségbe tartoztak, kik saját gazdasági gyarapodásukra hatalmasságuk kiépítését tartották elsődleges szempontnak. Az Ákosok borsodi birodalmának három jelentős pillére volt: központja (Diós-)Győr, ahol kővárat építenek (mai diósgyőri vár), a másik Dédes vára, a harmadik pedig Cserépvár.

Az Ákos nembéli Ernye határozottan törekedett Dédes megerősítésére, hiszen ezáltal a mai Bán-völgyének (korábban Vadna-patak völgye), valamint az északi területek fontos központját tarthatta kezében. A vár építésével párhuzamosan egy sor más jelentős intézkedést tett a vidék helyzetének, így a Bükk rengetegeiben élő remeték helyzetének rendezése érdekében. Egy 1240-ből származó oklevélből kiderül, hogy a "remeték földje" megelőzte az itt lévő monostor létrejöttét. Egy másik oklevél 1260-70-es években már az új monostort említi, mely a "remeték földjének" nevezett helyen jött létre. Az Ákosok kolostora akárcsak Győrben a pálos rendhez tartozott.

A megmaradt romok szép, gótikus építményre utalnak. Joggal tételezhetjük fel, hogy ugyanazon építőmesterek építhették, kik a győri várat és a monostort is létrehozták. A késői klasszikus gótika jegyében épült az egyhajós, hosszú szentélyű egyházi épület, melyhez észak felől két boltszakaszos sekrestye csatlakozik, mögötte kerengős kolostor kapcsolódik. Az épület korai voltára utal a sokszögű szentélyzáródás támpillérek nélküli megoldása és a sekrestye egyenes falú lezárása. A körtetagos profilú, bordás keresztboltozat finoman faragott növénydísszel sűrűn borított faloszlopokra, illetve a szentély két boltszakasza között hármas oszlopkötegre támaszkodik. Ez utóbbinak levelei között férfimaszk rejtőzik. A magas diadalív félkörívben zárul. A hajó boltozata gyámokra metsződik. A nyugati homlokzatot csak egy magasra helyezett ablak töri át.

A monostor és a templom pusztulása korán elkezdődött; a szemben álló felek olykor a hozzájuk tartozó építményeken álltak bosszút.

Forrás: Wikipédia