Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt az ország egyik legmagasabban fekvő települése (tszf. 600 m), a téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye.

A hegyekkel körbezárt völgykatlanban épült faluban és környékén a hóréteg vastagsága január–februárban rendszeresen eléri a 30–40 cm-t. Bükkszentkereszthez tartozik Hollóstető, a Bükk egyik legszebb üdülőhelye.

A tiszta, magaslati levegő kedvezően hat a pajzsmirigy működésére; a levegőkúrával enyhíthetők a bazedov-kór tünetei. Hasonképp előnyösen hat egyes légzőszervi megbetegedésekre (asztma), ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. A vérszegénység gyógyításában előkúrának javasolják.

Több |

Gyógynövénykert, gyógynövényház:
Szabó György több mint hat évtizede gyógynövények után kutatva járja a Bükkszentkereszt környéki erdőt, mezőt. Teái számtalan betegséget gyógyítanak. Tudását a nagymamájától örökölte, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy fűben, fában orvosság van. A javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után.

Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.

A gyógynövénykert június elejétől augusztus végéig előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Bejelentkezés: hétfőtől péntekig 8-tól 16.30-ig a Gyógynövényház telefonszámán: 06-46-390-278.

A Gyógynövényház nyitva tartása: hétfőtől-szombatig: 08:00-16:30, vasárnap: 08:00-12:00

Boldogasszony köve:
A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek csak Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek. Már sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját. A kövek mellett a tiszta, egészséges erdei levegő jótékony hatása is vitathatatlan.

A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be. Így kezdetben a településen keverék szláv nyelven beszéltek. A községben még ma is sokan használják az élő szlovák nyelvet. Megélhetésüket az üveggyártás, majd a fakitermelés, a fuvarozás, a mész- és faszénégetés biztosította.

Látnivalók:
Bükki üveghuták ipartörténeti múzeuma és tájház 1989 júliusában nyílt meg egy 1870 táján épült csordaházban. A több mint 400 darabból álló gyűjtemény zömét az alapító, Balog Sándor gyűjtötte. A múzeumot bensőséges kis ünnepségen nyitották meg 1989. július 1-jén.

Gyertyánvölgyi üveghuta rekonstrukciója; Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény; Kitömött állatok, helyi fafaragók és ásványok kiállítása; Kosáryné Réz Lola háza; Millenniumi Emlékpark; IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson, ahol állítólag utoljára ütközött meg a tatárokkal; Boldogasszony köve;

Milleniumi emlékpark: A park közepén álló, fából faragott emlékművet Császári Domokos helybéli vállalkozó tervezte, és 2000-ben, a falu alapításának 245. évfordulójára állították föl a falu főutcáján, a Kossuth Lajos úton. A művész alkotásában a falu múltjának három szimbólumát komponálta egységbe: a hutaüveg-gyártásra utaló üvegpoharat, a lakosság hagyományos mesterségére utaló mészégető kemencét és a falu nevét adó keresztet.