Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Felsőtárkány

Felsőtárkány a festői Tárkányi-medencében, a Bükk-hegység kapujában, Heves megye északkeleti határában, Egertől 8 km-re fekszik.

A Tárkányi-medence a Várhegy és az Őrhegy között fekszik 180-340 m tengerszint feletti magasságban.

Hegyes-dombos vidéken, kötött agyag- és nyiroktalajon települt községen az Imókő patak folyik keresztül. A patak vízgyűjtő területe karsztos jellegű, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb időszaki források a község határában az Imókő-forrás, a Vöröskő-forrás. Felsőtárkány legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta.

Több |

A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik. Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Többszáz éves virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható. Felsőtárkány mindenkori életét is meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik. 

A helyi márványbányából került ki a késő barokk r. k. templom oltárát díszítő márvány. A műemlék jellegű épületet Eszterházy püspök 1785-1790 között építtette Francz József egri kőműves mesterrel. Az oltárokat 1793-ra készítette el Giacomo és Giovanni Adami, a szobrokat Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna.

Felsőtárkány - jellege szerint - patakmenti falu: nyugati szélén halmazos résszel, középtől északra lyukpincékkel. Felsőtárkány lakóinak száma napjainkban folyamatosan emelkedik. Ez a természeti környezetének, valamint Eger közelségének köszönhető. 

Felsőtárkány palóc település, itt működik egy hagyományőrző csoport, ahol az elmúlt évtizedek szokásait felelevenítik és bemutatják a községet felkereső turistáknak is.

A szabadidő eltöltését szervezett és egyéni formában is biztosítja a település. A bakancsos turizmustól kezdve a hegyi kerékpározáson keresztül, akár a lovaglásig lehetősége van az ide látogatóknak a pihenésre. Az egészséges, tiszta levegőn töltött napokon a vendégek szívesen töltik szabadidejüket magánszállások, szállodák, panziók valamelyikében. Lehetőség van sátorozásra is a község kereskedelmi szálláshelyein is. Különleges élményt nyújt a Felsőtárkányi Erdei Vasút muzeális kisvasútján az utazás a kirándulóknak. Felsőtárkány kiemelkedő és már hagyományos rendezvényeire a testvértelepülések delegációi meghívást kapnak. A majálist, a felsőtárkányi búcsút, valamint a Szent István-napi rendezvényeket a felsőtárkányi tó partján - gyakran több ezer fős részvétellel - a régió programjai között is számos tartják. 

A település első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, ill. Feltarkan névalakban. A 14.-15. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330 - 1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a 20. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra. 1750 táján Barkóczy püspök Fourcontrasti kastélyt, majd a nazarénusok számára kolostort építtetett. A kolostor romjai még ma is láthatók a falu északi határában a Barátréten.