Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Novaj

Kaptárkövek: Novaj Egertől 9 km-re délkeletre, a Bükk hegység lábánál két domb ölelésében, a Novaji-patak völgyében fekszik.

Első okleveles említése Nouoy névalakban 1275-ből való. Az Egri Püspökség birtokához tartozott.

1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság (kisprépostság) javadalmának része volt. A falut az egri vár 1552-es ostroma idején a törökök felégették, de rövidesen újra benépesült. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harcok során ismét elpusztult. Alig épült újjá, mikor a Rákóczi-szabadságharc végén a labancok megint elpusztították, és csak 1722-ben népesül be újból. 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a területet a kispréposttól.

Több |

Feltételezések szerint ebből a korból való a Fő utca déli felében felállított faragott kőből készült úgynevezett török emlékmű. A település 1950-ig Borsod megyéhez tartozott.

Templomának története híven tükrözi a község sorsát: első temploma vélhetően 1288-ban épült, majd a török pusztítás után újjáépítették. 1756-ban Hubert Mátyás egervári prépost-földesúr kívül-belül megújíttatta, új sekrestyét és oratóriumot építtetett hozzá. A II. világháború végén, 1944-ben a templomot a németek felrobbantották. Az új, szabadon álló római katolikus templom 1947-ben épült (titulusa: Magyarok Nagyasszonya) – néhány felszerelési tárgya azonban XVIII. századi.

Nevezetes a falu kőfejtője, amely már a XVII. században is létezett. A nem mindennapi minőségű vörösesbarna, kitűnően faragható, kemény dácittufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az egri Minaret. Alapozásra, kőkerítések és lépcsők készítésére már több évszázada használják Egerben. Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vájt borospincék, de érdemes meglátogatni az Ostorosra vezető út melletti pincesort is.

A községtől dél–délkeletre, kb. 3 km-re egy dombvonulat délkeleti végén erősen szétszántott, de jól felismerhető kora bronzkori telep, földvár (Novaji-halom) nyomai láthatóak. Kelet felől a természetes, meredek domboldal határolja, a többi oldal felől árok védte. A lelőhely a XIX. század második fele óta ismert. Bartalos Gyula 1897- ben 3,5 méter vastagon őskori rétegeket talált, de ezen felül honfoglalás kori sírokat is említ. 1981-ben Somogyvári Ágnes ásatása sok lelet mellett egy ház maradványát is feltárta.

A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja, melynek megalakulását a palóckutatás segítette 1971-ben. A kórus népviselete a századforduló viseletét őrzi.