Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Bükkzsérc

Kaptárkövek: Bükkzsérc Egertől 25 km-re a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén található.

A Cseresznyés-patak partjait övezve és részben a környező domboldalakra is felkapaszkodva, mintegy 2 km hosszú völgyben helyezkedik el.

Első írásos említése 1248-ban - IV. Béla király oklevélében - Serch névalakban történt. Ekkor az egri püspökség birtoka volt. A huszita mozgalom idején a környék bázisa, a török időkben hódoltsági terület volt. A település lakosságszámára a törökök kiűzése után egy 1695-ben készült összeírásból következtethetünk első alakalommal. Ekkor 20 db, többségében pusztult házat jegyeztek fel, ami mintegy 100–120 lakost fogadhatott be.

Több |

Az 1786. évben megtartott első hivatalos népszámláláskor 631 lakost írtak össze a településen. Ez a szám fokozatos gyarapodással az 1941-ben megtartott népszámlálás idejére 1743 főre növekedett. A község történelme során eddig ez volt a legmagasabb lakosságszám. A II. világháború és az azt követő évek-évtizedek gyökeres változást hoztak a község lakosságszámának alakulásában. Megindult a lakosság számának csökkenése, ami sajnos napjainkban is tart.

Az itt élők hagyományosan a Bükk erdeiből éltek: az erdei mesterségek közül talán a legjelentősebb a mészégetés, illetve az égetett mész fuvarozása volt, amely során meszes-szekereikkel bejárták az Alföld falvait.

A falut ölelő hegyek déli lankáin kiegészítő foglalkozásként szőlőt termesztettek és borászkodtak – mely foglalkozás az utóbbi időkben szerencsésen kezd újraéledni – és a gyönyörű természeti tájak mellett idegenforgalmi vonzerőként jelenik meg a falu életében.

A község felett emelkedő Hódos-hegy ormára egy különös természeti képződmény, a Patkó-sziklák vonzzák tekintetünket. A mintegy 100 méter átmérőjű körbe foglalható sziklás képződmény a népi legenda szerint Szent László király lova patkójának a nyomát őrzi.

A községtől délre 1,5–2 kilométer távolságban két helyen sorakoznak a riolittufába vájt borospincék: az Alsóhegyi és a Baglyasi pincesoron. Kiemelkedő az Alsóhegyi közismertebb nevén „felső pincék” között található Pelyhe-pince, amelynek faragásait Soltész Sándor bükkzsérci kőfaragó mester készítette.

A községben mintegy 30 darab, a XX. sz. első felében kőből épült helyi védelem alatt álló parasztház található. Ezek egyike a Községi Emlékház, a Petőfi út 39. szám alatt, melyben régi fényképekből és használati tárgyakból álló kiállítás tekinthető meg.

A település műemléki oltalom alatt álló copfstílusú római katolikus templomát (titulusa: Fájdalmas Anya) Eszterházy Károly egri püspök építtette 1776–1780 között feltehetően Franz József egri építésszel. A templom oltárképe Kracker János Lukács munkája 1779-ből. A község református temploma 1828-ban épült. Imaházát 1825–28 között építették, a tornyot pedig 1884-ben emelték. A templom padozatát holland egyházi támogatással 1997-ben újították fel.