Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Fáy-kastély

A Fáj községben található Fáy-kastély a virágkorát a klasszicizmus idején élte.

A domboldalon álló barokk kastély 1750 körül épült egy korábbi nemesi kúria helyén, majd a XIX. században klasszicista stílusban építették át.

A nagyteremben Marco Casagrande olasz szobrász 1844-45 között készült klasszicista stukkó domborművei láthatók. Az épületet az 1990-es évek közepétől a Műemlékek Állami Gondoksága kezeli. A régészeti feltárás után megkezdődött a helyreállítás, a díszítő falfestéseket folyamatosan restaurálják. A kastély körül korábban tájképi park húzódott, mára azonban faállománya nagyra nőtt.

Több |

A Cserehát lankáin, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Magyarország északi részén fekszik a pár száz fős lakosú, apró falucska, Fáj, amely az Árpád-korban, királyi birtokként, Abaúj várához tartozott. A Fáy-család egyik ősének, Rugács vitéznek, és két fiának, Donnak és Barnabásnak 1243-ban maga IV. Béla király ajándékozta az Abaúj vármegyében fekvő Fájt, az 1241-es, muhi csatában tanúsított hősies magatartásukért. 1292-ben már így nevezték a családot, amely a birtokról kapta a Fáy nevet. Az évszázadok során a Fáy-család tagjai közül számos kiváló közjogi méltóság, főpap, katona, tudós került ki.

A Fáy-család fáji kastélyépületének meglétét mind a XVI. mind a XVII. századból okleveles adatok igazolják. Ennek a korábbi épületnek a helyén, illetve egyes elemeinek felhasználásával épült a ma látható kastélyépület barokk elődje, 1750 körül.

A XIX. században az épületet kétszer is átalakították: először az 1800-as évek elején, majd az 1840-es években, amikor is egy nagyobb, klasszicista átépítésre került sor. Ebben az időben, Fáy István gróf birtoklása idején volt a kastély fénykora. Ekkor készültek Marco Casagrande domborművei a díszteremben és a homlokzatokon. A zenekedvelő gróf "Musikai akadémiái" országszerte híressé tették a kastélyt.

Cím: 3865, Fáj Bolt u. 1.

Kastélyleírás:

Az U alaprajzú, cour d'honneur-ös elrendezésű kastély egy enyhén lejtős terület magaslati részén áll. A manzárdtetős épület jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik. Boltozott helyiségei kelet-nyugati irányú és egy arra merőleges folyosóra vannak felfűzve. A földszintes épület udvari homlokzatán íves-árkádos tornác húzódik, melyet az északi szárny kivételével mára beüvegeztek folyosóvá alakítva azt.

A főhomlokzat tengelyében íves, stukkódíszes oromzattal és lizénákkal tagolt, kétszintes középrizalit emelkedik, melynek földszinti üvegezett része alkotja a főbejáratot. A főbejárat felett látható a grófi címer, két, harsonát fúvó angyalalak stukkódomborművével. Az emeleten két hatosztású ablak nyílik. A felette levő timpanonban máltai kereszt látható utalva Fáy István lovagrendi tagságára. A rizalit felett toronyszerűen kiemelkedő tető csúcsát holdat formáló dísz ékesíti.

A park felé néző, déli homlokzatot az 193o-as években neobarokk stílusban alakították át. Ennek enyhén kiugró középső részét egyszerű, a Fáy címerrel kitöltött timpanon díszíti, a középső három tengely előtt műkőbábos terasz áll. Alsó, két irányból felvezető íves része díszkutat fog közre. A lépcső induló fokainál egykor virágtartó szerepet betöltő puttószobrok állnak. Az épület ezen szakasza alatt alagsor húzódik.

A kerti főhomlokzat középső tengelyében húzódik a timpanonos rizalittal kiemelkedő, két emelet magas díszterem, oldalain egy-egy, főhomlokzatán két magas, téglány alakú ablakkal. A főszárny kéttraktusos, az oldalszárnyak egytraktusosak. A boltozott előcsarnokban megmaradtak az eredeti kőlapburkolat maradványai. A jobboldalon az emeletre felvezető régi lépcső feltehetőleg a klasszicista átépítés idejéből való. A boltozott tornác az előcsarnokból nyílik. Barokk ajtón át jutunk az előtérbe. Az előtér boltozott, a díszterem síkfödémes. A kastély jelentőségét elsősorban a meglepően nagy, kétemeletnyi belmagasságú, falfestményekkel és domborművekkel díszített díszterem adja.

A neves olasz szobrász, Marco Casagrande által készített három nagyméretű, fali stukkódombormű mitológiai témákat - Pán nimfákkal, Aurora és Lucretia történetét - dolgozza fel. A terem három oldalán klasszicista, stukkódíszes ajtók maradtak meg. A régészeti feltárás során a díszteremtől balra több teremben került elő különböző korokból származó - a barokktól egészen a XX. századig terjedően - díszítő falfestés. A földszint és az alagsor egyéb helyiségei boltozottak. A díszteremtől jobbra négy lakóhelyiség volt a két traktusban.

1900 körül készültek az épületben ma is föllelhető cserépkályhák, amelyek neobarokk, szecessziós és neocopf stílusjegyeket viselnek magukon. A főépület és a kapu közötti melléképület nyeregtetős, műpalával fedett, belül fafödémes. Magtárként és gazdasági épületként használták. A kastély körül korábban kisméretű tájképi park húzódott. A kastélyparkban eredetileg egy kisméretű tavat tápláló vízfolyás is fellelhető volt.