Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Prónay-kastély

Az alsópetényi Prónay-kastély 1750 körül épült barokk stílusban.

Az eredeti tulajdonosa Gyurcsányi Ignác volt, a család kihalásával Prónay tulajdonba került. Most hivatalosan Gyurcsányi-Prónay kastély a neve. Jelenleg három épülete áll.

A kastély nevét az utolsó nemes-rendű tulajdonosáról, a Prónay családról kapta. 1750 körül épült, barokk stílusban, műemléki védettséget élvez. A kastély ősfás parkja védett természeti érték. A kastély elsősorban zártkörű rendezvények, csoportok számára tart nyitva. Ideális helyszínt nyújt esküvők vagy más családi, baráti események, illetve konferenciák, tréningek lebonyolításához.

Több |

A kiskastély és a nagykastély elegáns belső terei antik bútorokkal berendezettek, ugyanakkor rendelkezésre állnak a legmodernebb konferenciatechnikai felszerelések is.

A kastélyegyüttes, illetve annak helyén épített korábbi épület eredetileg a Gyurcsányi családé volt, csak a 19. század első felében lett a báró Prónay családé. A Gyurcsányi család eredetileg Trencsény vármegyéből származott, később Nógrádban és Bars vármegyében is birtokokat szereztek. A 18. században Gyurcsányi Ignác révén érkeztek Alsópeténybe.

A 19. században a Gyurcsányi család jelentős szerepet játszott Nógrád vármegye életében. József 1806 és 1811 között Nógrád vármegye főszolgabírája volt. A család utolsó férfitagja, Gyurcsányi Gábor előbb, mint a vármegye helyettes-, majd 1828 és 1832 között, mint első alispánja tevékenykedett.

A Gyurcsányi család kihalásával a Prónayak kezébe került a birtok a 19. század első felében. A Prónay család Túrócz vármegye legősibb családjai közé tartozott. Első ismert képviselője 1279-ben kapta adományként Tót-Prónát. Prónay Pál 1725 és 1741 között Nógrád vármegye követe volt. Tőle származik a család bárói ága, akik elsősorban Nógrád vármegyében tevékenykedtek.

A család tagjai közül sokan viseltek a vármegye életében jelentős tisztet. Így köztük találjuk a századok során a vármegye tisztiügyészét és főjegyzőjét, táblabíráját és szolgabíróját, aljegyzőjét és országgyűlési képviselőjét. Prónay Mihályt 1906-ban Nógrád vármegye főispánjává választották. Ő és felesége, Batthyány Felicie a kastély utolsó lakója a II. világháborút megelőzőleg. A 19. század első felétől birtokos család bizonyos értelemben még rangemelkedést is jelentett, ennek következménye lehet, hogy rangjuknak és megyei pozíciójuknak megfelelően, kellően reprezentatív kastélyegyüttest építtettek ki, amely jelentős mértékben ma is azonosítható. A majorsági épületegyüttes pedig biztosította a kastélyhoz tartozó birtokok gazdálkodásának hátterét.