Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Patay-kastély Taktabáj

Taktabáj a Tokaji-hegytől DNy-irányban lévő kis község.

A falu egyik fő látnivalója az 1726-ban barokk stílusban épült Patay kastély.

A kastély építését Patay Sámuel egy kassai mesterre, Tornyos Tamásra bízta. A mára jelentősen átépített egyemeletes, négyszög alaprajzú kastélyt, sarkain elhelyezkedő tornyokkal, manzárdtető fedte és a loggiájához kétoldalt külső lépcső vezetett. A kastély épülete felújított, ma a helyi általános iskola és óvoda működik benne.

Több |

A kastély érdekes átmenetet képez a korábbi időkben a Felvidéken épült védhető kisebb várkastélyok, valamint a nyugalmasabb időkben létesült, a külvilág felé nagyobb felületeken megnyitott lakóépületek között. A templom közelmúltban restaurált, rokokó mennyezetére annakidején ráfestették a kastély akkori képét is.

A zömök, kétszintes, téglalap alaprajzú épületet három, a falsíkokból erőteljesen kilépő torony védte. Ablakaikból a teljes külső falfelületet tűz alatt lehetett tartani. A Takta folyócska felé néző hátsó homlokzat, mai képe is várszerűbb. A főhomlokzat közepén lévő, feltehetően a bejárat védelmét szolgáló tornyot mindkét szinten széles és nyomott ívekkel megnyitották, tetejét hasonló ívű párkánnyal díszítették. A torony emeletére kétoldalt, a főhomlokzathoz illeszkedő, fedett lépcső vezetett.

A kastély mellett lévő, romantikus, tornyos, \"istálló-kastélynak\" nevezett épület értékei is vitathatatlanok.

Taktabáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti csücskében, a Taktaköz vidékén elterülő kis falu. A Tisza közelében fekvő település megközelítése Tokaj vagy Szerencs felől a legegyszerűbb. Taktabáj Szerencstől és Tokajtól is egyaránt 17 km-re fekszik.

A vidék már a honfoglalás előtt lakott volt, ezt bizonyítják a Tokaji Múzeumban bemutatott ásatási leletek is. Kedvező természeti adottságai miatt a honfoglaló magyarok az elsők között népesítik be a Taktaköz vidékét. A település első okleveles említése 1446-ból származik, eredeti neve Báj volt. Ártéri adottságai és az ebből következő elzártsága miatt a Taktaköz nem tartozott a török birodalom területéhez, így települései a török időszak alatt is fennmaradtak. Az árvízszint fölé emelkedő területeken kis területű és lakosságszámú települések jöttek létre. Az ármentes felszíneken növénytermesztés, míg az árterekben halászat volt a jellemző. A korábban Szabolcs vármegyéhez tartozó település 1948 óta tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Mai nevét is ekkor nyeri el. 1970-től a szomszédos Csobaj település társközsége, 1991-től válik ismét önállóvá.

A falu 1700-tól a Patay család birtokába tartozik. Patay Sámuel nevéhez fűződik a kastély valamint a református templom felépítése is. Patay Sámuel, hasonlóan a korszak környékbeli vagyonos családokhoz a birtokán szervezett majorsági központban élt és a környék kereskedelmi központjában, Tokajon csak kúriát vagy udvarházat tartott fenn.

A kastély mellett található az egykori Patay birtok lovardájának épülete. Az épület jelenlegi fizikai állapota, környező parkjának lepusztultsága lehangoló látványt nyújt. Egykor a település kultúrháza működött az épületben. A jobb sorsra érdemes épület jelenlegi gondjai talán megoldódhatnak a közeljövőben, ugyanis az önkormányzat a lovarda épületének kulturális célú hasznosításra nyújtott be pályázatot.

A taktabáji református templom 1784-ben épült rokokó stílusban. Ezt követően 1867-ben átépítik. A templom különlegessége a templombelsőt díszítő rokokó freskók. A freskókon megtalálhatjuk az építető, Patay család címerének és kastélyának ábrázolását is.

Érdemes ellátogatni a falu határában található védett természetvédelmi védettséget is élvező tórendszerhez. A Hódoslapos-tó és az Ökör-tó, más néven Tarcali-tavak a Tisza szabályozásának idején a folyó mellékágainak levágásakor keletkeztek. Vizük ma fenékforrások vizéből és csapadékvízből származik. A tavak madárvilága a mocsaras területekre jellemző madárfajokban gazdag.