Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Maillot-kastély

A Maillot-kastély valaha a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye volt.

Építésének pontos ideje nem kellőképpen tisztázott.

Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja, ugyanakkor mások a kastély építésének idejét 1720 körülire teszik. Tehát jóval a Rákóczi-birtokok elkobzása utáni (1715) időszakra. Ezen vitákat csak az épület részletes falkutatásával lehetne eldönteni.

Több |

A Rákóczi-kúria közvetlen közelében álló L alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes épület, barokk stílusú, és valószínűleg 1720 körül épülhetett. Többször bővítették és átalakították a XIX. században. A nyugati oldalán a XIX. századi, kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárny földszintje fiókos donga - és csehsüvegboltozatos. Az emeleti szobák és egyéb helyiségek részben boltozott, részben sík fedésűek. A homlokzatot vakolat ráépítéssel, falsávok és ablak keretezések tagolják. Lábazata kőlap burkolattal készült. Az emeleti helyiségekben a Közép - Európai Művésztelep alkotásaiból állandó kiállítás látható.

Tállya környéke már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Érdekességek:

IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”

Egy helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.