Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Upponyi-hegység

Az Upponyi-hegység az Északi-középhegység része, azon belül a tágabb értelemben vett Bükk-vidék északi részének tekinthető.

Nyugatról a Borsod-hevesi-dombság, északról és keletről a Borsodi-medence, délről a Bükk határolja. Legidősebb kőzetei az ország legidősebb kőzetei közé tartozó 470-450 millió éves (ordovícium) palássá préselt tengeri üledékek.

Az üledékes kőzetek képződése egészen a karbon végéig, mintegy 300 millió évvel ezelőttiig folytatódott. A víz mélységének állandó változása miatt ezek az üledékek sokfélék: homokkő, agyag, mészkő és dolomit is található közöttük (pl. a mészkőből és meszes agyagpalából álló, karbon korú Lázbérci formáció vagy a nagy szervesanyag-, vas- és mangánlerakódásokat is tartalmazó agyagpalából álló, szilur korú Tapolcsányi agyagpala formáció).

Több |

Az üledékes kőzetek közé a devon időszakban vulkáni kőzetek nyomultak. Az Upponyi-hegységet alkotó kőzetek fiatalabb változatai építik fel a Bükk alaphegységét. A hegység átlagos magassága 400-450 m. A Bán-patak völgye és a Lázbérci-víztározó két részre osztja: a nyugati része egy kiemelt sasbérc (Közép-Bérc, 429 m), melyet főleg a karbonból származó pala, kristályos mészkő és összepréselt homokkő épít fel. Karsztjelenségekben szegény, csak az Upponyi-szorosban található néhány kisebb barlang (pl. Upponyi kőfülke, ahol jégkori ősember nyomaira bukkantak). A mintegy 500 méter hosszú szoros a víz pusztító munkájának eredménye, igazi szurdokvölgy.

Keleti része az óidei alaphegységet a miocénből származó homok, agyag és kavics, illetve szintén miocén korú, de vulkáni eredetű andezit agglomerátum. Ezekből a nagy sziklákból a külső erők pusztító hatásának köszönhetően jellegzetes alakú kőgombák jöttek létre. Itt alakult ki tömbös csuszamlással hazánk második legnagyobb ál-barlangrendszere, a Damassa-szakadék, mely Bánhorváti határában, a Csom (Som)-völgy oldalában található. 200-300 évvel ezelőtt egy földrengés hatására az andezit-agglomerátum 10-15 méter magas tömbökben 10 méter mélyen a völgybe csúszott. A sziklák között helyenként még nyáron is megmarad a hó.

A hegység legnagyobb részén agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatóak. Uralkodó növénytársulása a cseres-tölgyes, de az Upponyi-szoros környékén sziklagyepek és bokorerdők is előfordulnak. Természeti értékeit a Lázbérci Tájvédelmi Körzet óvja, a dédestapolcsányi Szalamandra-tanösvény mutatja be. Egykori (miocén) flórájának nyomai (sárgás és fekete levéllenyomatok) az Upponyi-szorosban maradtak fenn. Állatvilága a Bükkéhez hasonló, különlegessége a kerecsensólyom, az uhu és a fekete gólya fészkelése.