Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Főoldal
 
Élmények völgye
 
Mályinka
 
a falu története
Mályinka története

Mályinka története a kőkorszakra nyúlik vissza. Állítólag már ekkor éltek itt emberek, bár régészeti emlékeket alig-alig találtak a környéken. Az újkori Bükki kultúra egyetlen sírleletére viszont itt bukkantak rá a szakemberek. A népvándorlás idején hun, avar és szláv népek telepedtek le, majd Bors vezér magyarjai és a kabarok szállták meg a vidéket. A községet Mályin néven 1254-ben említették először oklevelek, ettől az időtől kezdve dédesi várbirtok. A dédesi vár elestével Mályinka is török hódoltság alá került. Hamarosan a falu magyar jobbágyai elszöktek, helyükre részben szlovákok költöztek, akik azonban hamarosan beolvadtak a magyarságba.

A század végétől kezdik a nevét Málinkának írni, majd kialakul a ma is használatos Mályinka írásmód és kiejtési forma. A XVII. században birtokosa a Bodó és a Szathmári Király család. A protestantizmus hamar elterjedt a községben, 1576-tól Dédes, a XVII. század második negyedétől Tardona leányegyháza volt, majd önálló egyház lett. Református temploma 1785- ben épült, eredeti berendezése színes festésű volt, de később átmázolták. Ugyanekkor épült a templommal szemben a székely mintájú, faragásos fából készült, külön álló harangtorony is. A XX. század első felében Hangya szövetkezet volt a faluban, és 2 vízmalma működött. A helyi művelődést a 2 tanerős református népiskola és továbbképző biztosította, és református énekkara is volt.

A helyi lakosok életmódját meghatározta az erdő közelsége, az állandó alkalmazkodás a természet kihívásaihoz, így az erdő jelentette az egyik legfontosabb megélhetési lehetőséget is, a szénégetést.

A község jó fekvése, tiszta levegője, vize, turistaháza a Bükki Nemzeti Park közelsége, tökéletes nyaralóhellyé teszik. A kék túra bejárásán kívül érdemes megnézni az 1866-ban épült szép népi lakóházát, amely jelenleg is lakott.

Több |