Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Főoldal
 
Élmények völgye
 
Nekézseny
 
a falu története
Nekézseny története

A település határaiban előkerült régészeti leletek alapján Nekézseny létrejötte a kora Árpád-korra tehető. Neve valószínűleg szláv eredetű. Ebben az időben a Rátold nemzetség birtoka volt. A község határaiban a vasművességnek a középkorból vannak nyomai. Régészetileg megvizsgált bányáit a X-XII. században már művelték. Az első írásos emlékek 1415-től fellelhetők, amikor Zsigmond királytól a kazai Kakas és Gyulafi családok kaptak új adományt a már korábban megszerzett birtokokra. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. Az 1549-es dézsmajegyzék alapján jelentős község. Később a Báriusok, Bolykiak és a Szirmaiak is szereztek itt birtokrészt. A török időkben Nekézseny is hódoltsági terület volt, majd a sanyargatás következtében 1688-ban elpusztult faluként jegyezték fel.

Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.

A település két jeles, nekézsenyi kötődésű művésznek, Szeleczky Zita színésznőnek és Balogh Béni írónak az emlékét emlékházzal, illetve emlékszobával is őrzik.

Több |