Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Főoldal
 
Élmények völgye
 
Tanösvények
 
Kék Madár Tanösvény
Kék Madár Tanösvény

A Kék Madár Tanösvény a Miskolci Öko-kör bemutató-területe, 1997-ben létesült.

Hossza:5 km, Időigény:4 óra, Jelzés:stilizált kék madáralak, Vonalvezetés:vonalas, Állomások száma:24, Nehézségi fok:túra jellegű

Célja az iskolákban folyó környezetvédelmi nevelés segítése, a természeti ismeretek bővítése; a diákok és a polgárok környezeti tudatosságának alakítása; a természet szeretetére, a természeti értékek megőrzésére az erdő védelmére és az egészséges életmódra nevelés megvalósítása. Diósgyőrből az Eper utca és az Erdő utca közti 1/A helyi autóbusz megállójától lehet eljutni az Erdőalja úton az egykori kőbányába, az 1. szakasz kiindulópontjához.

Több |

A három szakaszra tagolódó tanösvény az iskolás korosztály részére készült és a környezeti nevelést, ökológiai bemutatást szolgálja. Az első szakasz látnivalói: felhagyott kőbánya, vízmosás, erdőalkotó fafajok, az erdő szerkezete, erdőtaghatár, erdőrészlet (erdőművelés), idős tölgyes, bükkös, magasles, erdészeti feltáróút pihenővel. A második szakasz látnivalói: karsztformák, mészégetők maradványai, szurdokvölgy. A harmadik szakasz állomásai: feltáróút, vörösfenyők, egészséges erdő, völgyfő, szurdokvölgy, dörzsölő fa"", zsomboly (víznyelő), kőbánya."

Vízmosás, I. szakasz - 1. állomás: Az itt következő rövid útszakasz csak lassú haladást tesz lehetővé, ugyanakkor sok megfigyelésre érdemes látnivalót kínál. Nézzük meg a létért való küzdelem szép példáit, a fák hogyan kapaszkodnak a kőzetben! Milyen növények élnek a sziklákon? Figyeljük meg a víz munkáját, hogyan koptatta, vájta medrét a sziklába. A víz a karbonátos kőzetekben a felszínen és a felszín alatt látványos munkát végez. Ennek egyik oka, hogy a karbonátos kőzetek kevésbé kemények, mint a magmás kőzetek, ezért a víz hordalékával tudja koptatni, csiszolni. A másik ok, hogy a légkör széndioxiddal (CO2) savassá váló vizek oldják a karbonátos kőzeteket. Az itt látható vízmosás valószínűleg úgy jött létre, hogy a felette lévő oldalakon a csapadékvizek ideterelődtek és mindig itt folytak le és fokozatosan kimélyítették ezt a teljesen szimmetrikus völgyecskét, vízmosást. A szimmetrikussága annak köszönhető, hogy itt a kőzet teljesen homogén, semmilyen törés nincs benne, ami a vizet más útra terelné. Ilyen módon aszimmetrikus völgyek, vízmosások is keletkezhetnek, amikor az egyik oldal meredekebb, a másik lankásabb. A víz ilyenkor a kőzet törésvonala mentén halad és az előre meghatározott formát alakítja, növeli, de megváltoztatni nem tudja.

Karsztformák, II. szakasz - 1. állomás: A Kék madár útja az állomásjelző fánál - 90° balra - egy kis ösvényen folytatódik. Az ösvénytől balra gödörszerű, tipikus karszthegységi képződményeket látunk, úgynevezett töbröket. A töbrök olyan egykori kisebb-nagyobb víznyelők, üregek, melyek az idők során beszakadtak, vagy eltömődtek törmelékkel, és lemosódott talajjal, agyaggal. A karsztosodás a karbonátos, mészkőhegységek tulajdonsága. Nevét a Szlovén KRST hegységről kapta.

A karsztosodás során, az oldott széndioxidtól savassá váló csapadékvizek beszivárognak és oldják a kőzetanyagot. Ily módon a rések, repedések folyamatosan bővülnek és a legváltozatosabb formákat hozzák létre. Ilyenek a víznyelők, zsombolyok, melyek a felszínről nyílnak, függőlegesen lefelé, mély járatokba, barlangokba vezetnek. Érdekes képződmény a „karr-felszín” vagy ördögszántás, mely szintén az oldási, koptatási hatások nyomán alakul ki.

Nagyon fontos karsztjelenségek a források, melyek a beszivárgott és az üregekben összegyűlt vizek felszínre törései. Egészséges, tiszta ivóvizet adnak, melyet az emberiség rablógazdálkodással egyre nagyobb mennyiségben kihasznál. A karsztvizek felszínre lépésénél mésztufa kiválás, édesvízi mészkőképződés is megfigyelhető. A kilépő víz a megváltozott viszonyok miatt nem tudja oldatban tartani a karbonátokat, így azok kiválnak, és szebbnél-szebb padokat alkotnak. Ehhez hasonló módon alakulnak ki a barlangokban a cseppkövek, melyek a karsztok leglátványosabb formái. Az állomáshelyünkön vessünk egy pillantást az erdőállományra is. Középkorú gyertyánkocsánytalan tölgy-bükk fajok alkotják a társulást, az agyagbemosódásos barna erdőtalajon.

Völgyfő, III. szakasz - 5. állomás: Ezt a helyet azért hívják völgyfőnek, mert ez a völgy indulása, „feje”. Az egykori, többnyire melegvizű források mára elapadtak. Csak tavaszi hóolvadáskor, vagy csapadékosabb időjárás esetén jelenik meg néhány ponton a szivárgó víz. Helyüket - nyári időszakban - jól mutatja a dúsabb, nagyobb vízigényű vegetáció.

Mint itt is látható, a felszínre bukkanó vizek, vízfolyások, patakok fokozatosan kimélyítik völgyüket. A mészkő hegységekben a vizek nemcsak a felszínt koptatják, hanem különböző kőzetrepedéseken, víznyelőkön a mélybe jutnak, ahol bonyolult járatrendszereket, barlangokat alakítanak ki. A járatrendszert megtöltő és abban áramló vizet nevezik „karsztvíznek”. A járatrendszerek egymás alatt, felett vízzáró rétegekkel elválasztva „karsztvízemeleteket” is alkotnak.

A karsztvizek egy része hamar a felszínre jut források formájában, más részük a mélyben áramlik, mint a „Bükki vizek” általában a Sajó, Hernád hordalékkúpjába. A karsztvizek és források csapadékfüggők és erre gyorsan reagálnak. Egy-egy nagyobb esőzés után 3-4, de legfeljebb 10-12 nap múlva megemelkednek a vízhozamok. Emiatt igen érzékenyek a szennyeződésekre, mert nincs idejük megtisztulni. A fennsík, a vízgyűjtő felszín tisztaságának megóvása egyben az ivóvíz védelmét is jelenti.

A karszthegységekben, mint a Bükkben is, léteznek langyos és melegvizű források is. Ezek a nagy mélységben - ahol esetleg vulkáni utótevékenység is folyik - felmelegszenek. Ilyenek voltak az e helyen és a diósgyőri strand mellett fakadó források, amik napjainkra teljesen kihűltek és elapadtak.