Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Kanázsvár

Kanázsvár várrom a Mátrában, Mátraderecskétől délre található.

Megközelíthető Mátraderecskéig busszal, onnan a sárga romjelzésen gyalogosan. Esős, csúszós időben a felkapaszkodás nehézkes.

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán egy hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak.

Több |

Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony.

Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette.

A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is. A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erősítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék.

A várba eredetileg kelet felől lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettős árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskői vár romjainál is láthatjuk.

Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu előtt felvonóhidak állhattak. Az árok által határolt terület a vár külső udvara volt, ahogy az a szarvaskői várnál is jól megfigyelhető. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezető út a gyepes hegyoldalban jól kivehető. A várból széttekintve, délre Recsk községet, a Nagy-kő kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegyből álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkő vára (602 m), ahová szükség esetén jelzéseket is adhattak Kanázsvárból.

A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony.

A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.