Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Regéci vár

A Mogyoróska és a névadó Regéc községe között emelkedő 625 méter magas Várhegyen emelkedik Regéc vára, amely egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.

I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.

Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13.-14. század fordulója körül. A következő évszázadokban hosszú ideig királyi kezelésben is állt. A középkor folyamán a magáénak mondhatta a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család. 1645-ben szerzi meg a linzi békeszerződés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, ezt az időszakot mondhatjuk Regéc virágkorának.

Több |

Biztonságos falai között tanította Badinyi Ferenc a hatéves Ferkó úrfit a gyermeklétet oly megnehezítő latin nyelv rejtelmeire. Utolsó katonai jellegű alkalmazását a Thököly felkelés idején élte, amikor a kurucok hadianyagraktárul használták. 1685-ben a császári zsoldosok puskaporral levegőbe röpítették falait.

Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.

Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihalt, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta. 1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán.

1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó villamos hálózat.

Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerült kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.