Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Sárospataki Rákóczi-vár

A Pataki vár vagy Rákóczi-vár egy középkori vár, Sárospatak legjelentősebb műemléke.

Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát.

Sárospataki Rákóczi-vár
tovább a galériáhozsarospataki_rakoczi_var_002.jpgsarospataki_rakoczi_var_003.jpgsarospataki_rakoczi_var_004.jpgsarospataki_rakoczi_var_005.jpgsarospataki_rakoczi_var_006.jpgsarospataki_rakoczi_var_007.jpgsarospataki_rakoczi_var_008.jpgsarospataki_rakoczi_var_009.jpgsarospataki_rakoczi_var_010.jpgsarospataki_rakoczi_var_011.jpgsarospataki_rakoczi_var_012.jpgsarospataki_rakoczi_var_013.jpgsarospataki_rakoczi_var_014.jpgsarospataki_rakoczi_var_015.jpgsarospataki_rakoczi_var_016.jpgsarospataki_rakoczi_var_017.jpgsarospataki_rakoczi_var_018.jpgsarospataki_rakoczi_var_019.jpgsarospataki_rakoczi_var_020.jpgsarospataki_rakoczi_var_021.jpgsarospataki_rakoczi_var_022.jpgsarospataki_rakoczi_var_023.jpgsarospataki_rakoczi_var_024.jpgsarospataki_rakoczi_var_025.jpgsarospataki_rakoczi_var_026.jpgsarospataki_rakoczi_var_027.jpgsarospataki_rakoczi_var_028.jpgsarospataki_rakoczi_var_029.jpgsarospataki_rakoczi_var_030.jpgsarospataki_rakoczi_var_031.jpgsarospataki_rakoczi_var_032.jpgsarospataki_rakoczi_var_033.jpgsarospataki_rakoczi_var_034.jpgsarospataki_rakoczi_var_035.jpgsarospataki_rakoczi_var_036.jpgsarospataki_rakoczi_var_037.jpgsarospataki_rakoczi_var_038.jpgsarospataki_rakoczi_var_039.jpgsarospataki_rakoczi_var_040.jpgsarospataki_rakoczi_var_041.jpgsarospataki_rakoczi_var_042.jpgsarospataki_rakoczi_var_043.jpgsarospataki_rakoczi_var_044.jpgsarospataki_rakoczi_var_045.jpgsarospataki_rakoczi_var_046.jpgsarospataki_rakoczi_var_047.jpgsarospataki_rakoczi_var_048.jpgsarospataki_rakoczi_var_049.jpgsarospataki_rakoczi_var_050.jpgsarospataki_rakoczi_var_051.jpgsarospataki_rakoczi_var_052.jpgsarospataki_rakoczi_var_053.jpgsarospataki_rakoczi_var_054.jpgsarospataki_rakoczi_var_055.jpgsarospataki_rakoczi_var_056.jpgsarospataki_rakoczi_var_057.jpgsarospataki_rakoczi_var_058.jpgsarospataki_rakoczi_var_059.jpg

A nép ajkán számos legenda maradt fenn az ódon várról, természetesen a legtöbb a "nagyságos fejedelemhez" II. Rákóczi Ferenchez köthető. Az egyik szerint, amikor a labancok üldözőbe fogták a kurucok fejedelmét, hogy megtévessze üldözőit, a patkót fordítva verette fel a lovának lábaira. Így a császári katonák az ellenkező irányba vágtattak, miközben a fejedelem biztonságba jutott.

Több |

A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozatot torzfejekkel kitöltött kazetták tagolják, a párkány feletti oromzatban angyalfigura tartja a négyosztagú, lefaragott címerpajzsot. A homlokzatokat domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejáratai szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el.

A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. A negyedik szinten látható nagy terem az egykori "öreg palota" hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, Perényi-címeres keretelések és a XVI. századi ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak. Az eredetileg famennyezetes termet a XVII. században leboltozták. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audenciás szobája. Az ágyúállások céljára 1656–1658-ban épült legfelső, hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska emelkedik. A negyedik, a torony délkeleti sarkával együtt 1702 körül leomlott.

A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Udvari homlokzata elé a XIX. században boltíves tornácokat emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben másodlagosan beépített reneszánsz elemek. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. Innen a neve: Lorántffy-loggia). A

z északkeleti sarokbástya szegletén az emeleten a XVII. századi "Sub-Rosa erkély" ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stílizált rózsáról kapta. Kívül, a sarokbástyák külső szegletén múlt századi kiugró zárt körerkélyek láthatók. A várkastélyt árok választja el a várkerttől. A mai kapu mellett láthatók az egykori, múlt században befalazott felvonóhidas kapu nyílásának maradványai, s az árokban a híd pillérmaradványai.

A Vörös-tornyot délkeletről a XVI.-XVII. századi nagyméretű, ötszögű kazamatás bástya, a "párkány" veszi körül. A várkastély déli szárnyától indul a déli várfal, melynek felső szintjét a várkert magasságáig lerombolták. Ehhez csatlakozik a romos "Vörös-bástya", majd az 1647-ben épített háromszintes, kazamatás délnyugati fal és bástya. Utóbbi romjain belül a XVI. századi kerek bástya alapja látszik. A nyugati várfalat nagyrészt még a Rákóczi út házai takarják, melyek az egykori várárok területén állnak. Az 1631–1647 körül épített "Oroszlán-bástya" falmaradványai is felismerhetők még.

Az északi város falszakasznak igen kevés maradványa látható, kivéve a gótikus templom megerősített északi falát, mely egykor a védművek része volt. A templom északi és déli falába 1670-ben a császáriak kapukat törtek. E fal északkeleten a nagyméretű "Tömlöc-bástyánál" végződik. Innen indul, s a palotához csatlakozik a keleti városfal, középen a "Vízikapuval", melynek nagy félköríves kocsibejárata mellett kisebb gyalogkapu is nyílik. A régészeti ásatások feltárták a kapu előtti elővédbástya alapfalait is.

Múzsák temploma: II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik a trinitárius szerzetesek letelepítése. A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez. Az építkezés 1734-ben fejeződött be. 1738-ban II. József a trinitáriusok rendjét is feloszlatta. A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet.

A megközelítően "U" alaprajzú épület déli szárnyában volt a templom, az ehhez a délkeleti sarkon csatlakozó bástyaszerű tömbben kápolna, e fölött pedig oratórium helyezkedett el. A templomhoz északról kapcsolódó nagy "L" alaprajzú, egyemeletes kolostorépületben a földszinten ebédlő, konyha és éléskamra kapott helyet. Az emeleten az udvar felőli oldalfolyosóról nyíló cellasor volt. A műemléki helyreállítás az eredeti homlokzatokat megtartva, az eredeti alaprajzi elrendezést visszaállította.