Térkép3D-s térképKépgalériaVideogalériaIdőjárásKapcsolat
Szerencsi várkastély

A XVI. század végén kialakított Szerencsi várkastély, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára.

Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.

Szerencsi várkastély
tovább a galériáhozkaptarkovek_bukkalja_002.jpgkaptarkovek_bukkalja_003.jpgkaptarkovek_bukkalja_004.jpgkaptarkovek_bukkalja_005.jpgkaptarkovek_bukkalja_006.jpgkaptarkovek_bukkalja_007.jpgkaptarkovek_bukkalja_008.jpgkaptarkovek_bukkalja_009.jpgkaptarkovek_bukkalja_010.jpgkaptarkovek_bukkalja_011.jpgkaptarkovek_bukkalja_012.jpgkaptarkovek_bukkalja_013.jpgkaptarkovek_bukkalja_014.jpgkaptarkovek_bukkalja_015.jpgkaptarkovek_bukkalja_016.jpgkaptarkovek_bukkalja_017.jpgkaptarkovek_bukkalja_018.jpgkaptarkovek_bukkalja_019.jpgszerencsi_var_001.jpgszerencsi_var_002.jpgszerencsi_var_003.jpgszerencsi_var_004.jpgszerencsi_var_005.jpgszerencsi_var_006.jpgszerencsi_var_007.jpgszerencsi_var_008.jpgszerencsi_var_009.jpgszerencsi_var_010.jpgszerencsi_var_011.jpgszerencsi_var_012.jpgszerencsi_var_013.jpgszerencsi_var_014.jpgszerencsi_var_015.jpgszerencsi_var_016.jpgszerencsi_var_017.jpgszerencsi_var_018.jpgszerencsi_var_019.jpgszerencsi_var_020.jpgszerencsi_var_021.jpgszerencsi_var_022.jpgszerencsi_var_023.jpgszerencsi_var_024.jpgszerencsi_var_025.jpgszerencsi_var_026.jpgszerencsi_var_027.jpgszerencsi_var_028.jpgszerencsi_var_029.jpgszerencsi_var_030.jpgszerencsi_var_031.jpgszerencsi_var_032.jpgszerencsi_var_033.jpgszerencsi_var_034.jpgszerencsi_var_035.jpgszerencsi_var_036.jpgszerencsi_var_037.jpgszerencsi_var_038.jpgszerencsi_var_039.jpgszerencsi_var_040.jpgszerencsi_var_041.jpgszerencsi_var_042.jpgszerencsi_var_043.jpgszerencsi_var_044.jpgszerencsi_var_045.jpgszerencsi_var_046.jpgszerencsi_var_047.jpgszerencsi_var_048.jpgszerencsi_var_049.jpgszerencsi_var_050.jpgszerencsi_var_051.jpgszerencsi_var_052.jpgszerencsi_var_053.jpg

A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a XIII. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán. A XV. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben.

Több |

Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyűfegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak.

Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást {urbáriumot} a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcutáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.